Oldalak

2014. december 20., szombat

Sex Lesson (BTS Jungkook +18)

Csend van a dormban, ritkán jövök Hoseokhoz ilyenkor. Elindulok a szobájába, de az egyik szobából nyögés hallatszik ki, pedig Hoseok azt mondta, senki sincs itthon egy jó darabig. Óvatosan nyitok be, és meglátom Jungkookot, ahogy épp magán könnyít.
-Jézusom! - kiált fel. Azonnal eltakarja magát, én pedig kuncogva zárom be az ajtót.

Kint a konyhában raktam oda vizet teának, neki dőltem a pultnak, amikor Jungkook, vörös fejjel jött be és ült le az egyik székre.
-Most zavarban vagy? - vigyorogtam rá.
-Kicsit. - makogja.
-Hé, ez természetes. - lépek hozzá, felborzolom a haját. -Ha tudnád, Én hány alkalommal nyitottam rá Hoseokra, hokizás közben! - nevetve megyek kikapcsolni a vizet. Megcsinálom a teát, és elkezdem inni. Jungkook csendben ült, az abroszt piszkáltam.
-Megnémultál picur? - szólalok meg. Kicsit összerezzen, de rám néz.
-Nem, én... csak gondolkodtam. - sóhajt.
-És min? - kérdem.
-Azon... hogy... mutasd meg milyen a szex. - böki ki. Én persze épp teát ittam, ami a padlón végezte, mert kiköptem.
-Mi van? - meredek rá.
-Hát, taníts szexelni. - áll fel.
Olyan komoly fejjel nézet rám, hogy nem tudtam mit tenni, csak álltam ott, és néztem.
-Oké, ezt most komolyan gondoltad... - lerakom a bögrét, kezeim összefonom a mellem alatt, és a zoknim kezdem nézni. Oké, hogy nem vagyok Hoseok barátnője, csak barátok vagyunk, extrákkal, de... helyes ez? Felnéztem, és Jungkook ott állt, zsebre dugott kezekkel, fejét lehajtva, tök esetlenül.
-És miért? - kérdem halkan.
-Mert unom, hogy mindig azzal szekálnak a fiúk, hogy még nem volt rendes barátnőm. - sóhajt fel. -Azt hiszik buzi vagyok. - fintorog.
-Értem. - nevetek fel. -Szóval Te vagy a kis szűzike. - kuncogok, és hozzá lépek. -Akkor ezt orvosoljuk. Gyere. - intek neki, és megindulok a szobája felé. Útközben kiszedem két gumit a táskámból, megvárom amíg bemegy a szobájába, utána pedig becsukom az ajtót kulcsra.
-Hyung nem fog haragudni? - néz rám.
-Miért is? - megyek oda hozzá, hajam összefogom, hogy ne zavarjon.
-Hát... mert most velem...
-Ja, hogy veled fogok most szexelni? Nem hiszem. - vonok vállat. -Na, akkor mivel kezdjük? - nézek rá.
-Öhm... - zavartan néz a melleimre.
-Csók? - billentem oldalra a fejem. Bólint. Elmosolyodtam, és megfogtam a tarkóját, óvatosan lehúztam, és megcsókolom. Kicsit esetlen, de kezdőhöz képest jó.
-Ezen kellesz még fejleszteni. - váltam el tőle. Bólint. -Most vetkőztes le. - mutatok az ingemre. Nagyot nyelve nyúlt az ingemhez, és picit remegő kézzel kezdte kibújtatni a gombjaim a helyéről, majd letolta a vállaimról, mire az leesett. -Nadrág! - mutatok rá. Mély levegőt vesz, és kicsatolja a szíjam, majd kigombolja a nadrágom, és lehúzza a cipzárt. -Hé! Enged el magad. Túl görcsös vagy. Vagy inkább hagyjuk? - fogom meg a kezét.
-Ne! - szorítja meg picit, szemeit becsukja, és felsóhajt. Elengedi a kezem, és leveszi rólam a nadrágot, és a zoknit.
-Ügyes. - vigyorogtam. Elmosolyodik. Két mozdulattal szedtem le róla a ruhát, és már izgatott állapotban volt, kicsit zavarba jött, de nem mozdult. -Na, akkor, először rajtad mutassam meg az orálist, vagy azt inkább máskor, és rajtam gyakorolsz? - kérdem.
-Inkább rajtad. - bólint.
-Rendben. - kicsatolom a melltartóm és elfekszem az ágyon. -Gyere! - fogom meg a kezét, magamra húzom. Melleimmel szemez, én pedig az egyik kezét a mellemre rakom. -Lassan, körkörös mozdulattal... - megmutatom neki, és úgy tesz. -Most a másikat pedig... - nem fejeztem be, mert odahajolt, és nyelvével óvatosan ért hozzá, én pedig szemeim becsukva sóhajtok fel. -Ah! Ez jó... - nyögtem fel. -Sok pornót néztél, igaz? - vigyorogtam, felkuncogott. Ezt igennek vettem.
Egy ideig hagytam neki, aztán feltoltam. -Bugyi le! - vigyorogtam rá. Lassan leszedi rólam, és alsó ajkát beharapva néz rám, lent. -Kezed! - utasítom. Óvatosan ér hozzám, és simit rajtam végig. -Először egy ujjal, aztán kettővel, majd három. - mondtam. Bólint, és lassan vezeti belém a mutató ujját. Becsukja a szemeit, és egy aprót felnyög. -Lassan mozgasd a kezed, majd amikor érzed, hogy nedves vagyok, akkor már két ujjal. - magyarázom. Megint bólint, és megmozdítja a kezét. Testem megfeszül a kellemes érzésre, és belemarkolok a párnába. Úgy tesz ahogy mondtam, és már alig bírom visszafogni a sóhajaim és a nyögéseim. Úgy éreztem ez tetszett neki, mert már bátrabban izlelt meg. Nem annyira ügyes mint Hoseok, De megy neki, már ez is. Testem megfeszül, és nagyot nyögve élvezek el pihegve fogom meg a kezét, és veszem ki magamból. -Jó volt. - néztem rá pihegve. Elmosolyodott. Pár percig még feküdtem, aztán feltoltam magam, és a polcra rakot gumik közül, elveszek egyet. -Le a gatyát! - mondtam, közben magam mellé rakom a csomagot, addig Ő levette a boxert. -Mivel előtte már magadhoz értél, most gumi nélkül hatolsz belém, csak, hogy tud milyen érzés, aztán pedig gumival. - bólint, én visszafekszem, és irányítom, hogy mozduljon. Lassan tolja be magát, amitől felnyög. -Jó, igaz? - bólogatni kezd, szemeit becsukva, alsó ajkát beharapja. -Most mozdulj meg. - mondtam halkan -És csókolj meg, de most nyelvet is használunk. - megcsókol, először félve, de átengedi a nyelvét, közben megmozdult. Látszik, hogy az első neki, mert nagyon remeget. Alapvetően elég jó volt, és a csókja is ,csak kis esetlen. Már nem csókolt, hanem a nyakamra hajolva mozgott bennem, és mivel kezdtem elveszíteni a fejem, ezért, leállítom, és megmutatom, hogy is kell gumit felvenni. Majd a határa fektetem, és rá ültem. Hangosan felnyög, és megfogja a derekam, én pedig mozogni kezdek rajta.

Fáradtan, pihegve dőltem mellé miután én is, és Ő is eljutott a csúcsra.
-Na, milyen volt? - kérdem, és betakarom magunkat, majd a mellkasára fekszem.
-Jó, hogy nem futamodtam meg a konyhában. - neveti el magát, majd fogja az állam és megcsókol. -Nagyon jó volt. - suttogta.
-Jó. De a csókodon, és a kéztechnikádon javítani kellesz. - nevetek fel. Elmosolyodott.
-Segítesz? - kérdi.
-Persze. - kuncogok. -Bármikor. - mellkasára adok egy puszit. Magához von, és mosolyogva alszik el. Hogy én, hogy fogok kapni Hoseoktól, ha ezt megtudja...

2014. november 21., péntek

Az enyém... (Got7 - Jackson)

Unottan ültem végig a matekot, aztán csengő előtt pár perccel Jaebum szólt, hogy ne maradjak bent az osztályban. Értetlenül pislogtam rá, de végül összeszedtem a dolgaim, és kimentem a folyosóra. Mindenki úgy nézett rám, akár egy UFO-ra, de persze ezt már megszoktam, hisz mégis csak én vagyok a szürke kisegér itt. Akin állandóan gúnyolódnak, ki nevetnek, csak azért, mert szeretek olvasni, és nem úgy viselkedek ahogy a többiek. Más vagyok!
-Jaebum? Mi ez az egész? - kérdem tőle könnyes szemmel. Azt nem élném túl, ha Ő is neki áll engem gúnyolni!
-Nézd! - mutat az ablakra, ahová egy fehér lap volt ragasztva, mellette pedig egy rózsa. Szipogtam egyet, és elvettem onnan.
"Tudom... nem vagyok tökéletes! De ha mellettem vagy annak érzem magam!" Elmosolyodom, és Jb felé fordulok.
-Miért csinálja ezt? - kérdem tőle.
-Azt nem tudom, csak szólt reggel, hogy mit tervez. - vont vállat. A folyosóra mutat amin egy csíkban, rózsa szirom volt leszórva, egy részén pedig egy rózsa és boríték.
Odamegyek és felemelem.
"Ígérem! Megváltozom!"
-Azt nehezen hiszem el! - sóhajtok, és elindulok újra a szirmok irányát követve. Az aulában nagy tömeg fogad, de ott az öcsém, Youngjae, Bambam a haverom, persze a suli menő gyereke Mark, aki gúnyosan néz rám, most is, mint mindig. És miatta vagyok nevetség tárgya...
Junior, Yugyeom, mosolygva néznek rám.
-Érdekes... szánalmas, - mutat a szirmokra -, hogy ilyeneket kitalálj, csak azért, hogy feltünést kelts? - kérdi Mark. Lehajtom a fejem. -Még hazudni se tudsz mert azonnal lebuksz! Szánalmas vagy Hyorin! - köpi felém a szavait -Kíváncsi vagyok arra a nagy lovagra, már ha igaz... vagy ez is kitaláció mint a többi? Hmm? - hozzám dob egy lapot, amit elolvasok.
"Szeretlek!"
-Ki lenne olyan idióta, hogy pont egy ilyen... szintelen, kis nyomit szeressen? - nevet Mark. Vele az egész suli. Rajtam! Jackson át vert! Vagy ezt is Mark csinálta?
-Én! - hallottam egy ismerős hangot, aztán oldalt, szét vált a tömeg,  majd Jackson nézett ránk. Falnak támaszkodva állt, egyik lábát felhúzva, fekete farmer, baseball sapi, fekete póló, és az elmaradhatatlan bőr dzsekije. Szemeim könnyesek lettek.
-Jó vicc! - röhög Mark. Jackson nyugodt léptekkel sétál elé, és méri végig.
-Óh! Nézd, a suli menő gyereke, szerelmes a suli "nyomi" lányába, ezért szívatja! - vigyorog rá gúnyosan. Mire Mark levörösödik. Állam a padlót súrolja. -Ugye, hogy igazam van? - megcsipkedi az arcát. -De még mennyire!
-Nem tudsz Te semmit! - förmed rá Mark.
-De! Látszik rajtad! Amúgy pedig, erről a vonatról lekéstél szép fiú, mert Hyo, az enyém! - kuncog. Hátba vágom.
-Ez nem igaz! Megbántottál! A drog fontosabb volt neked, mint én! - néztem rá.
-Azért jöttem, hogy bocsánatot kérjek! Már három hónapja tiszta vagyok. - veszi le a sapkáját.
-Hol a hajad? - kérdem Ijedten.
-Kicsit elborult az agyam, és lenyírtam kopaszra, de azóta nőtt már. - mosolyogva piszkálja meg a rövid tincseit.
-Menthetetlenül hülye vagy! - sarkon fordultam és készültem ott hagyni.
-Az lehet! De menthetetlenül szerelmes is! - megálltam -Annyira vak voltam, hogy nem láttam azt a kincset amit rejtesz! És most nem arra gondolok ami a szoknya alatt van... bár azt is szeretem! - elvörösödtem - Én arra gondolok ami benned van! Már tudom, hogy segíteni akartál! És belátom, hogy igazad van! És volt! Erre pedig akkor jöttem rá, amikor nem láttalak! Kerültél! Nem tudtalak elérni! Olyan érzés volt mintha egy darab hiányozna belőlem! Fájt, hogy nem vagy velem. Igen, egy seggfej voltam, bántottalak, átnéztem rajtad - szemeim könnyesek lettek, fejem lehajtottam. Sokkal több fájdalmat okozott mint bárki ezen a világon. Újra elindultam. -Szeretlek! Az életemnél is jobban! Rin! - szólt utánam. Megálltam.
-Azok után, amit végig szenvedtem melletted azt várod, hogy a karjaidba rohanok? Drámát rendezel a suliban, ezt értékelem... de... - sóhajtok -Kihasználtál! Lefektettél, aztán pedig máshoz mentél! Megaláztál, nem is egyszer! Azt hiszed, csak úgy átsiklok fölötte? - néztem rá a vállam fölött.
-Nem! - állja a tekintetem.
-Akkor? Mit vársz tőlem? - mivel nem válaszol, így újra
elindultam, ki a suliból.
-Rin várj! - fogta meg a karom Jackson,  elém állt. -Tényleg, mindent sajnálok. És szégyellem is magam, de akkor nem láttam tisztán! - elveszem a karom, mire megfogja az arcom. -Helyre akarom hozni amit elcsesztem! - néz mélyen a szemembe, aztán megcsókol. Szörnyen hiányzott! Így viszonzom a csókot. Olyan szenvedélyesen csókol tovább, hogy bele szédülök, így megfogom a derekát, ő pedig a nyakam.
Levegő hiány miatt szakad meg a csók, de egy centit se mozdul tőlem ajka is közel van, orrán szedi sebesen a levegőt, én pedig csak állok, és szemeim csukva.
-Szeretlek! - susogta.
-Én is téged! - bújok hozzá. Szorosan megölel.
-Ki fogom nyirni azt a szép fiút! Miért pont az én csajom kell neki? - háborog. Elnevetem magam.
-Azért, mert a csajod szíve már rég foglalt! - néztem rá mosolyogva.
-És szép, meg okos, és imádom minden részét... egy két részt jobban... - vigyorog, én pedig vállon csapom.
-Köcsög perverz! - morgom, mire fel emel és megcsókol.
-De csak a tiéd! - mondja mosolyogva. Elkuncogom magam.
-Igen, az enyém. - öleltem meg. Örülök, hogy újra velem van.

2014. október 26., vasárnap

Emeletes élvezet. (Nekem írt Oneshot Bjoo Hansol +18)

Mert Zsumazsolám úgy imád, hogy megöl x.x

Mint minden vámpírt, Téged is a vérszomjad hajt. Ám a mindig óvatos vámpír ezuttal hibázott...

Pilláid lassan nyitogatod ki. Érzed, hogy a talaj egyre messzebb van a talpadtól. Körbe nézel, hátha találsz valamit, aminek segítségével kiszabadulhatsz. De semmi. Csak egy üres szoba, ahol Te vagy és még valaki, aki az összekötött kezeidnél fogva fellógat. Fekete bőr ruhád, amely tökéletesen simul rád hirtelen elválik hideg bőrödtől, és helyét felváltja egy meleg tenyér. Oldaladról melledre csúszik, amit erősen megmarkol, mire kéjesen nyögsz.
- Azért az átváltozás nem öl meg minden érzést.-suttogja valaki a füledbe.
A hang ismerős, de nem tudod hova tenni.
- K-k-ki vagy Te? És mit akarsz tőlem?-nyöszörögsz és előre-hátra himbálózol, amikor valaki átöleli a derekad.
Teste meleg, tehát vagy ember vagy farkas. A forróság kihat egész testedre és ez már biztos, hogy nem ember.
- Szóval...kedves Soyun. Készen állsz az élvezetek hullámjaira?-suttogja füledbe az ismerős idegen majd fenekedre markol, amit még fekete bőr takar.
Nem válaszolsz, csak nyöszörögsz.
- Nem hallom a választ! -ripakodik rád. Továbbra se szólsz egy szót sem.
- B-Joo! Szedd ki belőle a választ!-tépi le rólad a nadrágot a fiú.
- Hansol...ne légy türelmetlen. Hiszen vámpír...szereti ha húzzáa az agyát, ugye cicus?-simít végig lovagló pálcával a combodon B-Joo.
- I-i-igen.-nyögsz.
- Látod? Nekem engedelmeskedik.-vigyorog B-joo és fenekedre csap a pálcával.
Halkan szuszogsz, és várod sorsod. Semmit nem tudsz tenni. Kezeid kötélben, a tested pedig a fiúké. Márcsak az a kérdés, hogy életben hagynak e.
Hansol leülegy fotelre és felkapcsol egy kis lámpát. B-Joo egy sállal beköti a szemed, és mostmár semmit sem látsz.
- Tudod Yun...amikor az ember...elveszti a látását, akkor arra öszpontosít, amit érez.-simit végig ujjbegyeivel az oldaladon.
Alig hallhatóan nyöszörögsz. Nem akarod átadni a tested az élvezetnek, de B-Joo keze a combodon már megrezegteti a lécet.
Nyakadon megérzed a fiú ajkait, majd a kezeit a combodon. Ahogy keze egyre inkább halad felfelé, combjaidat is úgy nyitja vagyis inkább fesziti. A kicsi Hansol a kéjes nyögédesre életre kel. Nem bír magával, és fénysebességgel esik fenekednek. Erősen markolja, míg B-Joo fiú ujjai nagyajkaidra siklanak. Hansol apró csókokat lehet tarkódra, majd egyik ujjával szétfeszíti kisajkaidat. Az érzés, hogy két kéz dolgozik lent, és a tudat, hogy ők ketten akarnak téged, már felér egy agyi orgazmussal.
Hansol ujja végül beléd csusszan hátulról, amire kéjesen nyögsz. B-Joo pedig letérdel, s nyelvtechnikáját bevetve kezd el izgatni. Az ujj+nyelv taktika hamarosan megteszi hatását. Testeden mindent elsöprő orgazmus fut át, s remegve élvezel el.
A fiúk örömittasan pacsiznak össze, s a fiúk végre a tettek mezejére léphetnek. B-Joo kicsatolja övét, majd egy morranás keretében belédcsusszan. Makkja méhszájadat csókolja. Erős ütemben kezd el benned mozogni, miközben Hansol a feneked markolja, s erősen rá-rácsap. Hangos nyögdécseléssel díjazod a fiúkat, amikor B-Joo lüktetni kezd benned, s hirtelen önti el tested a melegsége. Combodon érzed lefolyni  ondóját, s mire észbe kapnál, Hansol felkap, leakasztja összekötött kezeid a kampóról, a a fotelbe ül, ahol magára húz. Egyszerre nyögtök fel. Csipődnél fogva irányít. Gyors tempót hirtelen lelassítja. Alig érzed, hogy makkja a nagyajkaidon csúszkál, hirtelen tövig elmerül benned. Gyors ütemre kapcsol ismét s B-Joo pedig a nyakad szívja, közben a fenekedre rá-rámarkol hogy tudassa veled, még mindig az Ő hatalmukban vagy. Hansol lassit, majd minden egyes lökésénél erősen lüktet, s egy pillanatban elélvez, veled együtt. Pihegve borulsz a fiúra, aki alig kap levegőt.

Miután mindenki összeszedte az erejét, felöltöztetnek a fiúk, s szemed világát visszakapod.
- Most mi legyen vele?-szuszog Hansol.
- Tartsuk meg. A többiek is hasznát vehetik a kis cicusnak.-markol fenekedre B-Joo.
- Akkor vigyük fel az emeletre.-kacsint rád Hansol. -Kis emeletes élvezetben lesz részed.-kap fel Hansol.
- Emeletes élvezet? Ez tetszik. -vigyorog B-Joo majd követ titeket.
Ami az emeleten történt, az már csak hab a tortán.

2014. október 25., szombat

Hullámok szárnyán (Nekem írt Jungkook oneshot! +18)

Az Én drága Zsumazsolám lepet meg ezzel a kis asfgjk oneshottal és meg kell mondjam kicsit lesokkolt annyira jó lett! Mivel tetszett az alapja, a fogalmazása, így gondoltam kirakom ide ^^
Nagyon szépen köszönöm neki, hogy jó kedvet csinált nekem ^^ ❤

Az eső nagy cseppekben esik. Tombol a vihar, a villámok fénye megvilágítja a hatalmas vízenjárót. A hajó ide-oda dölöngél a tengeren. Szemeid hirtelen kipattannak és a petróleum lámpát felkapcsolod.
'Csak egy rossz álom!'-nyugtatod meg magad majd a háló kabinodból kiballagsz. Fehér kis hálóruhád megigazítod, majd a bálterembe mész, ahol egy lélek sincs.
Egy üveg bort fogsz, majd kinyítod és nagyot húzol belőle.
- Soyun kisasszony! Mit keres maga itt ilyenkor?-jelenik meg az ajtóban Jungkook, az ügyeletes őr.
- Oh, csak nem csatlakozni szeretne, uram?-mosolyogsz.
- Kisasszony. Maga részeg, kérem fáradjon vissza a kabinjába.-áll melléd Kook.
- Folyton a prokoll szerint él?-kuncogsz.
Jungkook nem törődik a megjátszott részegségeddel, felállít a székről és felkap karjaiba. Mosolyogva kapaszkodsz nyakában, Ő pedig férfias léptekkel szeli át veled az előcsarnokot, majd felvisz a kabinodba. Lefektet az ágyra, Te pedig azzal a lendületettel fel is ülsz.
Jungkook már épp távozna, amikor ruhád alját eltéped.
- Oh Istenem, a hálóingem. Most mibe fogok aludni?-kezdesz el színészkedni, ami láthatóan beválik.
Jungkook nagyot sóhajt, majd halkan bezárja az ajtót.
- Most nézze meg. Így nem aludhatok.-hisztizel.
Jungkook nem fordul hátra, Te pedig addog-addig nyavalyogsz, amíg rá nem vezeted arra, hogy rád nézzen. Mindig eléred amit akarsz. Ezt mindenki tudja.
- Talán nem mer rámnézni? Túl csúnyának talál?-reklamálsz.
Jungkook lassan megfordul és próbálja magát türtőztetni, hiszen a látvány nem minden napi. Gyönyörű hosszú combok, keskeny derék, telt keblek. Melyik pasi mondd nemet egy ilyen nőnek?
- Szóval...-simítasz végig a combodon.-Még mindig csúnyának talál uram?-mosolyodsz el.
Jungkook nagyot nyel, és megrázza a fejét.
- Maga...-nyel nagyot és szemeit képtelen levenni combjaidról.-Nagyon is gyönyörű.-nyel nagyot Jungkook és egyre magasabb lesz a testhőmérséklete.
- Melege van, uram?-állsz fel, s nyakkendőjén végigsimítasz.- Ilyen ruhába nekem is az lenne.-suttogod fülébe.
Váll-lapjain végigsímitasz, majd a kitüntetésein. Elmosolyodsz, majd kezeid a hátára teszed. Lassan lesiklanak a kezeid a fenekére és körmeiddel végigsimítasz fenekén. Jungkook hangosan szuszog és látszik rajta, hogy visszafogja magát. Övén végig húzod ujjad, majd merevségére markolsz. Füledbe nyög, majd kezeivel fenekedre marol erősen, mire felsóhajtasz.
- Látom érti a lényeget.-kuncogsz.
- Hagyja abba, mert fájdalmas vége lehet. -elkezded kigombolni zakóját majd megragadja a csuklód. -Nem érti?-nyög fel amikor ágyékod merev farkának nyomod.
- Értem uram, és szeretném, ha megtanulna óvatosan bánni egy nővel.-lököd az ágyra.
Ölébe ülsz, és a zakóját leszereled róla. A váll-lapok és a kitüntetések nagyot csörrenek a padlón, Te pedig ingjének esel. Miközben ingjét gombolod ki, a nyakad szívja ki és erősen markolja feneked. Ingjét szétnyitva, körmöddel végigsimitasz mellkasától az alhasáig. Jungkook letépi rólad a hálóinged majd maga alá teper. Nyakadról melleidre vándorol ajka, és erősen megszívja. Halkan nyögsz alatta, miközben keze combodat simogatja. A hideg végigfut rajtad,amikor fenekedre simul a keze, és rámarkol. Érezni a nagy tenyerét, ahogy a bőrödre simul, és közben az ujjai erősen markolják feneked...földöntúli érzés. Ajkai lassan vándorolnak a testeden lefelé, majd hirtelen siklik végig nyelve nyílásodon. Nyelve lassan kezdi el simogatni nagyajkaid, majd azokat szétfeszítve kisajkaidat bitorolja. Az édes kín elviselhetetlen. Amikor már a nyelve eléggé kikészített, és a csúcs már csak egy karnyújtásnyira, hirtelen abba hagyja. Zilálva tepered le, majd a nadrágjától megszabadítod. Az alsója is lekerül róla, majd meredező férfiasságával szemezel. Nagy, vastag és ez most mind a tied az utolsó centiig.
Jungkook erőteljesen ültet magára, s teljesen elmerül benned, amit hangos sikkantással díjazol. Teljesen benned van az az eres szépség, amit eddig csak szemmel láttál, most pedig érzel is. Beleborzongsz a tudatba, hogy most benned lehet. Gyors ütemben kezd el benned mozogni. Érzed minden centijét, ahogy mozog benned. Nyaka köré fonod kezed, s vad csókcsatát vívtok, miközben gyors ütemet diktál Jungkook. Maga alá teper partnered, és lassan, érzéssel kezd kihúzodni belőled. Makkja csókolja nagyajkaid, majd hirtelen tövig elmerül benned. Ezt megcsinálja párszor, majd gyors ütemre kapcsol. Hangos nyögéseitek tölti meg a szobát, s érzed, hogy már nincs messze a csúcs. Lelököd magadról a partnered, majd a háára fekteted, s úgy ülsz bele merevségébe. Jungkook hagyja, hogy dolgozz rajta, s egyszer-egyszer meg-meg feszül benned, de tartja magát. Csípődnél fogva hasra fektet, majd kezeid összefogja fejed felett, s belédhelyezi méretes farkát. A párnába sikítasz, majd érzed, ahogy gyors ütemben kezd el mozogni. Halkan nyögsz alatta, amikor hirtelen elkezd benned lüktetni. Hüvelyed ütemesen szorul össze, majd egy pillanatban, hirtelen elönt a forróság, ezzel egyidőben élevezel el. Jungkook nyöszörögve élvez beléd, s lassan húzódik ki belőled.
Érzed a combodon lefolyni magját, majd hátadra fordulsz és az ágyadon ülő fiút bámulod.
Feláll, felveszi az ingjét majd rád adja.
- Most már van miben aludnod.-csókol meg, s melléd fekszik.

2014. július 27., vasárnap

Jégherceg /Exo Xiumin/ os

Mosolyogva néztem a szürke eget, amiből apró, fehér hópelyhek hullottak. Szeretem a havat, amikor mindent beterit a fehérség, és eltakarja az ember mocskát, annál szebb nincs is. Pont ebben a parkban ismertem meg Őt. Először nem hittem a szememnek, aztán lassan realizálódott bennem, hogy mit is tesz. Egyetlen csettintéssel, havat varázsolt, és mosolyogva nézte az eget.
Nevem Abby, és Víz uraló vagyok. Vagyis, uralom a Víz elemet.
Mindig abban voltam, hogy egyedül fogok meghalni, mert félni fogok, hogy az erőm miatt senki se fog elfogadni. Ő elfogadott, de Én túlságosan féltem, amit mára megbántam.
Xiumin volt az első, és egyetlen szerelmem, és ez bármennyire is nyálasan hangzik, így van.
Hirtelen állt el a hó, így megéreztem, hogy itt van. Kapucnival a fejemen fordultam meg, és ott állt. Semmit se változott. Elmosolyodott, Én pedig egyetlen mozdulattal lettem semmivé. Jó, ha az ember tud pár trükköt.
Lakásomba érkeztem, le vettem a kabátom, és kimentem az erkélyre. Az égen, apró pelyhek egy mondatba formálódtak. "Veled akarok lenni." Aztán: "Holnap éjfélkor itt várlak."
Tudta, hogy látni fogom, túl jól ismer. Felsóhajtottam, és a konyhában mentem. Teát raktam oda, és megvártam mire kész, majd a kanapéra telepedtem.
Nem rég jöttem vissza, sokat utaztam, hogy más ilyen embereket találjak, de Xiuminon és másik 11 fiún kívül, alig hét embert találtam. Szerte a Világban.
Lehet, hogy vannak még mások, csak túl jól leplezik magukat.
A kanapén aludtam el, jól betakarózva, felmelegedve a teától, nem is csoda.
Hatalmasat nyújtózva takartam ki magam, és utána szaladtam a mosdóba.
Egész nap céltalanul bolyongtam az utcán, lassan rám is esteledet, Én pedig a parkban indultam. Látnom kell...
Újra esni kezdet a hó, Én pedig leültem egy padra. Éjfél előtte úgyse jelenik meg.
-Abby ...- tévedtem. Felnéztem, és Minseok állt előttem.
-Szia Seok. - álltam fel.
-Mikor jöttél vissza? - kérdezte.
-Nem rég. - mondtam.
-Tudtam, hogy ide fogsz kijönni ha visszajössz, ezért minden nap ilyenkor, éjfélig itt voltam a parkban. - meghatódtam. Ennyire fontos lennék neki? És Én mégis eldobtam? Tényleg hülye vagyok.
Tétován léptem elé, Ő pedig azonnal karjaiba zárt. Zokogni kezdtem, mert hirtelen boldogság tört rám, és nyugalom. Annyi év után, most bátran kijelenthetem; Szeretem Kim Minseokot.
-Szeretlek Abby, örülök, hogy újra itt vagy. - suttogta. Kicsit elengedtem, és az ajkaira tapadtam. Hogy Én mennyire vártam már ezt.
Először nem értette mi történt, de utána visszacsókolt. Ajkai puhák és melegek, nyelve, pedig lágyan becézte az enyémet, kezemmel beletúrtam a hajába, mire, Ő szorosabban fogta a derekam. Teljesen hozzá tapadtam.
-Ne menj el többet nélkülem, sehová! Rendben? - mondta a csók után.
-Ezt megígérem. - bújtam hozzá. A hó pedig hatalmas pelyhekben kezdett esni. Tudja, hogy ezt szeretem.
Amíg élek, vele akarok maradni. Örökre.

Vixx: Mozizás a fiúkkal.

Ravival már napok óta, nem is, talán hetek óta tervezzük azt, hogy ketten, mint két ugyefogyott haver lelépünk moziba.
Igen am, csak hát a sűrű, katyvasztól amit időbeosztásnak neveznek nehéz olyan napot találni ami neki is tökéletes lenne. Na mostmár ebből kifolyólag a mai fansingen mondtam neki, hogy megyünk ma moziba, valami jó ki horrorra amit nem nagyon bír, és hazáig rajtam csüngve minden apró nesszre -pont mint Hakyeon, na vele se nézek többet horrort, három napig vele kellett aludni, mert félt, hogy a démon haverok kicibálják a futonjáról. Szóval Hakyeon és a horror nem fér meg egymás mellett. Szörnyű! -, fogja fújni, hogy Ő aztán mint egy hős oroszlán, bíz' ám nem fél. Csak majd bebarnázik a gatyeszbe.
Hmm Taekwoonnal és Hyukkal lehet ám horrorozni. Leo egyenesen elbújik a nasiban annyira izgatja ki is lehet a gyilkos, és mire odajutna az ember, hogy vesz egy kis ropit esetleges egy kis popcornt, Taekwoon az összes tál tartalmát bezabálja, majd rád néz azzal a tipikus Leo felé ázott kutyus, párdon oroszlán szemekkel,  amitől a kiakadási kedved is elmegy és magamhoz híven, édesem egyetlen mozzanatától beindulva, kizavarjuk a közös szobából,  Ravit és Hongbint egy menet erejéig. De mivel halkak vagyunk, a fiúk nem reklamálnak csendháborítás miatt. Hyukkal meg azért jó nézni, mert többnyire bealszik rajtuk, így tudom, hogy van valaki mellettem, de végülis egyedül retteghetek. Frankó horror partnek!  Na térjünk a lényegre. Ken, fejébe vette, hogy visszük Őt is. Meg a francokat. Amikor kijött a Fantasztikus Pókember vagy mi, Ken egész haza úton az ablakból csüngött kifelé, mint egy hülye pók aki kutyának képzeli magát. Még a nyelve is kint volt. Ja és a kezeivel pók fonalakat lövöldözött ki, Én meg foghatam hazáig a nadrágja övét, nehogy egy esetleges fonal -ez esetben kamion, vagy más gépjármű elvigye egy szem egómanó vokalistámat-. Mondanom se kell, hogy elzsibbadt a mancsom mire haza értünk. Na a bajok ott kezdődtek, hogy Ken ablakból mászva ki, ment a bejárathoz, és próbált a falon feljutni, kevés sikerrel. Szegény Hongbin, fejét fogva hátán cipelte fel a kilenc lépcsőfokon és pakolta be a liftbe közben Ken, velem diskurált arról, milyen Pók jelmezt is várok ám neki ha már a negyediken leszünk. Fent a dormban Jaehwa elém pakolt mindent ami egy skichez kell, és rajzoljak neki kék fekete pók jelmezt, mire mondom neki, mire kék fekete legyen? Legyen inkább piros fekete, oszt Ő lesz a fekete özvegy vagy mi. Azt az édes pofit. Nem volt szívem nemet mondani. Szóval, amíg Ő két napig szabályosan falon mászva közlekedett, addig Én varrtam neki jelmezt, Halloweenre jó lesz.
Egy szem oroszlánom nem volt tőle elragadtatva, így vette a kezében lévő újságot, és egy jól irányzott "csapjuk le Kent a falról" mozdulattal, kedvenc vokalistám máris parkettát fogott. Fájdalmas volt. Pedig Én csak épp, hogy láttam. Akkor kapott el az öt perces röhögés amikor Leo megjelent a söprűvel, Ken pedig úgy iszkolt a hátamhoz, mint akit le se csaptak.
-Leo szívem, felesleges az a takarító eszköz had. - mondtam, mire egyetlenem visszavitte a mosókonyhába.
Ken már szabályosan a nyakamban ült, és azt fújta, mikor lesz kész a ruha. Mondtam, hogy max holnap, mivel miatta odavarrtam két ujjam. Erre Ken visitva rohant Leo és Hakyeon után. Kiszedtem a tűt az ujjaimból, és betekertem egy darab rongyba. Leo maga előtt tolta a két beszarit, Hakyeon és Ken irtózik a vértől. Ja, és Ravi.
Taekwoon lekezelte a sebeim, kaptam rá puszit is, majd elzavart aludni. Ennyi volt az akkori napom.
Végre vége a fansingnek, felnyaláboltam Ravit, és ketten indultunk a mozi felé.
Gyöngyöm kiverte a hisztit, hogy Ő mesét akar nézni, valami Hopp nevű nyúlról. Mondom, legyen neked gyerek nap, de utána megnézzük azt a horrort amit akartam. Akkorát nyelt, mintha sivatagban lenne. Szinte hallottam ahogy a homok szemek leperegnek a torkán.
Na de a nyúl sztori akkora volt, hogy végig röhögtem Ravival együtt. Szegény már úgy röhögött, hogy azt hittem ott fullad meg, na nem mintha Én nem úgy jártam volna.
Horrorra már nem jutottunk be, mivel Ravinak tankolási problémái vannak, és rájött a pisilés. Mire végzet, már nem lehetet bemenni. Tiszta ideg lettem. Mivel ezer százalék, hogy direkt húzta az időt.  Fülét fogva rángattam el egy kölcsönzőbe, és kivettem a filmet, csak azért is megnézem ma a filmet.
Otthon lepakoltam a fiúkat a kanapéra, Hakyeont majdnem meg kellett kötözni, mert nem akart mozizni. Akkor macizot be jobban amikor megtudta, milyen filmet is akarok berakni. Rámeresztetem a:  Ha fel állsz, rosszabbul jársz mint a pasi akit elvittek a sátán kölykök.- féle nézésem. Azonnal leült.
Letelepedtem Hyuk és Leo közzé, beszarik kiket letagadok ha be mernek pislantani a hátam mögött,  mind fedezékbe vonultak, egy-egy párna társaságába, plusz az Én hátam volt a pajzs. Főleg Hakyeonnak. Ken bírja, úgy ahogy a horrort, de inkább mesélni szeret. Én pedig iszom olyankor minden szavát.
Tavaly volt is olyan rész a Diaryben ahol ilyet mesél, tök jó volt, már akkor láttam, hogy Hyuk jó horror partner lesz, bealudt szegény, Hakyeon meg rámászott,  utána pedig Hakyeon félig rajtam aludt. Fájt is minden részem rendesen másnap.
A film elkezdődött, Én pedig kocsányon jojózó szemekkel néztem. Leo rágott, Hyuk már a felén bealudt, Én pedig rezegtem mint a teló rezgő izéje, mivel Hakyeon és Ravi a hátamba mélyedve reszkettek. Hongbin néha néha eltakarta az arcát a párnával, Ken meg inkább játszott a telefonján, nem nagyon foglalta le Őt a film.
Film végén elszomorodtam mert vége lett. Ha hallota volna azokat a sóhajokat amiket a két fiú adott ki, plusz hallani lehetet, hogy egy egész hegylánc gördült le róluk, amikor vége lett.
Na itt kezdődött a harc! Hakyeon szentül hitte, hogy ma vele kell aludnom, mire Leo majd nyársra húzta. Féltékeny az Én szívem.
Végül Ravi is csatlakozott, és a két majom közt kellett aludni, mivel Noona Omma megvéd, szeret, és vigyáz!

XOXO (Exo-Chanyeol oneshot)

-Asszony! - keltett Kris.
-Még egy ilyen beszólás, leruglak. - morogtam.
-Jól van. - nevetett. -Gyere, kész a reggeli. Kyungsoo csinálta. - mondta.
-Szeretni Soo kaját.. - másztam ki kómásan az ágyból, Kris pedig elröhögte magát.
-Úgy nézel ki mint egy lila hajú troll baba. - most Tao röhögött rajtam.
-Be kaphatod. - morogtam.
-Melyiket? - csillant meg a szeme.
-A bal bokámat colos! - csaptam nyakon.
-Áucs! Ami kicsi, annál erősebb. - fogta a nyakát.
-Szerintem tök cuki. - igazgatta a hajam Chanyeol.
-Köszönöm. - adtam puszit az arcára.
-Nincs mit. - vigyorgott.
Csak pár hónapja vagyok itt, Kris az uncsi tesóm, Ő mondta, hogy amíg lakást nem találok, maradhatok nálunk. Azóta lelkem kidolgozom, hogy meg legyen a teljes összeg a lakásra amit kinéztem. Kris és a fiúk is segíteni akarnak, de nem hagyom.
Letelepedtem Kai mellé, felhúztam az egyik lábam, és rá raktam a fejem.
-Túl sokat dolgozol. - hallottam Baekhyun hangját.
-Muszáj. Már csak két túl óra, és meg lesz az összeg. És nem fogok rajtatok csövezni. Olyan, mintha pióca lennék. - motyogtam.
-De ez hülyeség. - dőlt nekem Kai.
-Szeretjük, hogy itt vagy Rana. - mosolygott.
-Rana? - emeltem fel a fejem. Kyungsoo elém rakta a reggelit.
-Young Ran kicsit hosszú. - vigyorgott.
-Tetszik a Rana. - mosolyogtam rá.
Neki álltam a reggelinek, és nem győztem dicsérni olyan finom volt. Tényleg jól főz. Még volt három órám a váltásomig, így elmosogattam helyetük.
-Hogy aludtál? - hallottam egy kedves mély hangot.
-Köszönöm jól. És Te Chanyeol? - néztem rá.
-Én is. Szépet álmodtam. - mosolygott.
-Biztos lánnyal. Igaz? - kacagtam el magam.
-Tulajdonképpen igen. - pirult el.
-Ez de aranyos. - olvadoztam. Szeretnék már Én is fontos lenni valakinek.
-Rana, mikor mész dolgozni? - jött be Kris. Épp inget gombolt.
-Kilencre kell mennem. Lesz két műtét ma, aztán túl óra. - csaptam a mancsára, mivel kihagyott három gombot.
-Anyu ki fog akadni ha megtudja mennyit dolgozol. Főleg a Te anyud. - nézett rám.
-Ha nem köpsz be, akkor nem. - simitottam végig a vállán. -Kész vagy. Szeretem az inget. - igazítottam meg az alját. -Jól áll a pasiknak. - mosolyogtam.
-Miért áll jól nekik? - kérdezte Chanyeol.
-Szexisek benne. Imádom az ingeket, főleg pasikon. - mosolyogtam
-Ran ing buzi. - forgatta meg a szemét Kris.
-Nem tehetek róla, hogy nekem ezek kényelmesek. - huzogattam az inget magamon.
-Már megin lenyúltad az egyik ingem? - kérdezte.
-Igen. - nyújtottam rá a nyelvem. -veszel nekem másikat. - puffogva ment vissza nadrágot fel venni. Elcsoszogtam a szobámban, amit volt szíves és Kris át adta, Ő pedig Taoval alszik. A párnán egy rózsa volt, mellette egy cetli.
"Lelkem kiált a messzeségbe,
Hallom hangod a szembeszélben.
Kívánom hogy veled legyek,
Örökre téged szeresselek. XOXO"
Fogalmam nincs melyik fiú aki ide rakta, de mostanában ilyen versikék, és apró ajándékok voltak a párnámon, vagy a táskámban. Kicsit zavar, de aranyos gesztus. Persze a fiúk közt is idősebb vagyok, nem tudom kinek szúrtam szemet, de jól esik a törődés. Mellettem lévő pohár vízbe raktam a rózsát, és összepakoltam a dolgom.
Persze mire végeztem, már késésben voltam. Felvettem a doki ruhám, és hajam összefogva szaladgáltam az egész lakásban. Vagy a cipőm nem találtam, vagy a köpenyem. A sztetoszkópom például Suho akasztotta a nyakamba.
-Köszönöm. - néztem rá hálásan. Kicsit trehány vagyok, mivel mindig mindent elhagyok,és rohanok.  Jongin azt mondta, olyan vagyok mint Taemin.
-Táska! - hallottam Kris hangját.
-Francba! - szaladtam vissza. Kimenet puszit adtam mindenki arcára, és kocsiba ülve irány a kórház.
***
Hulla fáradtan telepedtem le a recepciónál. Pár papírt kellett aláírni.
-Küldemény. - rakott elém SooHea egy csokor margarétát, és egy bonbont.
-Kitől? - kérdeztem.
-Egy fiú hozta be. - vont vállat. Egy szív alakú lapocska volt rajta a doboz csokin.
"Margaréta illatozik,
Minden ember vigadozik.
Édes csókod ezer bonbon,
Hulló csillag túl a dombon.
Leszállt a nap, feljött a hold,
Kellesz nekem, mint rossznak a jó. XOXO"
-Xoxo? - kérdezte a nyakamból Minji.
-Az. Nem tudom melyik fiú az. - sóhajtottam.
-Szóval valamelyik fiú az? Honnan tudod? - kérdezte, közben kibontotta a dobozt és kilopott két csokit.
-Reggel a fiúkon más nincs a lakásban, tehát csak közülük lehet valaki. - sóhajtottam. -És az XOXO a kedvenc számom, plusz ez a csengőhangom is. - magyaráztam.
Minji kiakadt, hogy elvettem tőle a doboz csokit, és az irodámba vittem. A virágot vízbe raktam.
Még maradt 24 órám. Addigra hulla leszek.
***
Élő halotként nyitottam ki a lakást, és halkan mentem be. Éjszaka van, pontosabban hajnali öt. Leöltözni se volt erőm. Úgy, kabátban, és orvosi ruhában dőltem el a kanapén, és aludtam be.
Halk beszélgetés csapta meg a fülem, de nem értettem. Túl fáradt voltam. De éreztem, hogy puha kezek leszedik a sálam, aztán a kabátom, majd kézbe véve, elindul valahová. Még kapaszkodni se volt erőm. Éreztem, hogy az ágyamba kerülök, aztán pár pillanat múlva rózsa illat kúszott az orromba. Hasra fordultam, és úgy aludtam tovább.
Reggel egy szál rózsa volt mellettem, de papír semmi, vagyis csak egy cetli, rajta ennyi: "Túl sokat dolgozol! Pihenni is kéne. XOXO"  elmosolyodtam.
Fogtam egy lapot, és írni kezdtem. "Kedves XOXO! Mutasd magad meg, mert ez így nekem nem jó! Kérlek."  Kiraktam az ajtómra, és elmentem zuhanyozni. Egyedül voltam, a fiúk biztos fellépésen, vagy próbán. Mivel csak holnap kell dolgoznom, rendet is raktam, és főztem. Aztán elmentem sétálni. Nem tudok mit várni ettől a dologtól. Még sose udvarolt senki nekem. De még csak szépnek se mondhatom magam. Alacsony, 167 cm magas vagyok, barna haj, barnás szürke szem, egyszerű koreai lány vagyok. Vagyis csak félig. Kris és Én is Kanadaiak vagyunk, csak Ő kínai, Én pedig koreai, anyukáink testvérek.
-Szia! Merre jártál? - kérdezte Kris a kanapéról.
-Sétálni. - vettem le a sálam, aztán a kabát, cipő, és leültem mellé.
-Valaki vár a szobádban. - adott puszit a homlokomra. Felpattantam, és az ajtómig meg se álltam. Gyomrom apróra zsugorodott az idegesség miatt, és a cetli se maradt az ajtón. Lassan nyitottam be. Ott ült az ágyamon valaki, fejét lehajtva, csak a folyosóról, és a kinti utca lámpa adott egy kis fényt. Így nem láttam az arcát teljesen. Beljebb léptem, ekkor felnézett. Meglepődtem. Szerintem még a szám is tátva maradt.
Chanyeol lassan felállt, kezében két lap volt, és egy rózsa. Kezem az ajkam elé raktam, és csak pislogni tudtam.
-Én vagyok XOXO. - mondta, mind két lapot a kezembe adta, egyik az volt ami az ajtón volt, másikon pedig egy újabb vers.
"Ajkad tüze fellobog,
Szívem lova feldobog.
Ölelésed tollpihe,
Szeretlek én, de mennyire!"
Könnyes lett a szemem. Én nem mondhatom azt, hogy szeretem. Eddig nem néztem rá, se a többi fiúra, úgy mint egy pasira. Max barát.
-Tudom gyerekes, de nem tudtam, hogy a tudtodra adni az érzéseim. Sajnálom. - adta át a rózsát. Ki akart kerülni, de nem hagytam.
-Chanyeol... - fogtam meg a karját.
-Igen? - nézett rám.
-Tudom... nem mondhatom azt, hogy Én is... mert nem tudom mi van bennem... De... - lehajtottam a fejem, közelebb léptem hozzá, egyik kezem a mellkasára raktam, másikat a tarkójára, azzal húztam le az Én colosom, és egy csókot adtam az ajkaira. Először nem reagált. -Köszönöm. - suttogtam az ajkaira. Ezzel az egy szóval hoztam vissza, átkarolta a derekam, és felemelt, lábaim a levegőben voltak,  Én pedig a nyakát átölelve, újra csókra hívtam. Mosolyogva viszonozta, és mélyitette a csókot. Tapsra lettünk figyelmesek, ezért a nyakamba bújt, és lerakott.
-Olyan cukik vagytok. - szipogta Kris. -Látod Chanyeol? Még ép a fejed. - röhögött. Elkuncogta magát a fiú a nyakamba.
-Szeretlek. - mormogta, miután az össze fiú vállon veregette, és gratulált. Talán hamarosan Én is  mondhatom neki, de most nem.
Ezért inkább egy csókot adtam az ajkaira, majd mosolyogva kézen fogtam, rózsát vízbe raktam, majd Kris mellé telepedve tévét kezdtünk nézni.
"Csókol és örökké ölel XOXO"